Toxoplasma gondii
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Toxoplasma gondii | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Toxoplasma gondii Nicolle & Manceaux, 1908 | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Toxoplasma gondii témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Toxoplasma gondii témájú kategóriát. |
A Toxoplasma gondii egysejtű eukarióta endoparazita, mely világszerte elterjedt. A toxoplazmózis kórokozója.[1] Fejlődési ciklusának ivartalan szakasza madár vagy emlős köztigazdában, az ivaros szakasz pedig valamely macskafélében (Felidae), mint végleges gazdában zajlik. A macskaürülékkel távozó oociszták fertőzhetik a köztigazdát, melyben növekedés és ivartalan szaporodás zajlik. A macska a fertőzött köztigazdák, például egerek vagy verebek elfogyasztásával fertőződhet. A köztigazdák azonban egymást is fertőzhetik az ivartalan alakokkal például ragadozás, kannibalizmus vagy dögevés során. Fertőzött emlősök utódai gyakran a méhen belül maguk is fertőződnek.
A rágcsálók viselkedését úgy befolyásolja, hogy az növeli a macskafélék általi elfogyasztását.[2][3][4]
Átvitel
[szerkesztés]Hatása a gazdaszervezetre
[szerkesztés]Az első néhány héten enyhe influenzaszerű tünetei vannak vagy tünetmentes. Ezután az élősködő általában nem okoz tünetet egészséges felnőttekben. A parazita agyvelőgyulladást (encephalitis) és neurológiai betegségeket okozhat, és károsíthatja a szívet, a májat és szemet is (chorioretinitis). Gyenge immunrendszerű egyénekben (pl. HIV fertőzöttek) a betegség végzetes lehet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dardé, M. L.. Population structure and epidemiology of Toxoplasma gondii, Toxoplasma Gondii: The Model Apicomplexan. Perspectives and Methods. Amsterdam, Boston, Heidelberg, London, New York: Elsevier, 49–80. o.. DOI: 10.1016/B978-012369542-0/50005-2 (2011). ISBN 9780123695420
- ↑ Berdoy, M. (2000. augusztus 1.). „Fatal attraction in rats infected with Toxoplasma gondii”. Proceedings of the Royal Society of London B: Biological Sciences 267 (1452), 1591–94. o. DOI:10.1098/rspb.2000.1182. PMID 11007336. PMC 1690701.
- ↑ Webster, J. P. (2007. május 1.). „The effect of Toxoplasma gondii on animal behavior: playing cat and mouse”. Schizophrenia Bulletin 33 (3), 752–756. o. DOI:10.1093/schbul/sbl073. PMID 17218613. PMC 2526137.
- ↑ Webster, J. P. (2013. január 1.). „Toxoplasma gondii infection, from predation to schizophrenia: can animal behaviour help us understand human behaviour?”. The Journal of Experimental Biology 216 (Pt 1), 99–112. o. DOI:10.1242/jeb.074716. PMID 23225872. PMC 3515034.